A szédítő sebesség és a bámulatos teljesítményt nyújtó autók nemcsak manapság, hanem már több mint egy évszázaddal ezelőtt is jelentős hatást gyakoroltak az emberekre. A magyarok kezdetben különösen jártasak voltak a járműgyártásban, furfangos ötleteikhez számos innováció köthető.

Kezdetek…

Magyarországon az első gázmotort Csonka János, az 1870-es évek második felében fejlesztette ki, egy külföldi gázmotor átalakítása révén. A gépészmérnök és Bánki Donát később egy új motort készítettek. Ez egy álló hengeres, izzócső gyújtású benzinmotor volt, aminek köszönhetően szabadalmaztatták a porlasztót és az automatikus csőgyújtást.

Hazánkban az első autót 1895-ben helyezték forgalomba. A Törley pezsgőgyár ekkor kezdett teherautókat használni az áruszállításhoz.

A külföldről bejövő járgányok inspiráltak néhány lelkes magyart is, akik kísérletezésbe kezdtek. 1900-ban már, az eredetileg órás szakmát tanult Szám Géza, autók szerelésével foglalkozott, pontosabban benzinmotoros autókat rakott össze. Saját járműjével 1901-ben autóversenyt is nyert, azonban a megrendelések hiánya miatt nem tudott sorozatgyártásba kezdeni.

A jogosítvány és a szabályok bevezetése

Az 1900-as évekre egyre több cikk számolt be a rendszeressé váló automobil-közlekedésről. Ennek hatására 1901-ben megjelentek az első magyar KRESZ szabályok, a rendőrség és a Magyar Automobil Klub együttműködése révén. Az előírások elsősorban Budapestre voltak érvényesek. Továbbá kötelezték az autóvezetőket a vizsgázásra, így vált szükségessé a jogosítvány Magyarországon.

A nagy áttörés: az első magyar autó megszületése

1905-ben jelent meg Csonka János automobilja, ami már teljes egészében magyar autónak számított. Sokan az első Csonka automobil útjának kezdetét, vagyis 1905. május 31-ét tekintik a magyar autógyártás kezdetének.

1906-ban Csonka motoros postakocsikat kezdett gyártani, a győri vagongyárban. A Magyar Királyi Posta Európában az első volt, amelyik gépesítette a levél és csomagszállítást.

A Rába virágkora

1916-ban megjelent az új személyautó, a Rába Grand, nyitott és csukott hatszemélyes karosszériával, amely háborús célra ütegparancsnoki és sebesültszállítói karosszériát is kapott. IV. Károly magyar királynak egy különleges Rába Grand személyautót is készítettek.

Később megépítették a Rába L teherautókat és buszokat, amelyek már 40 lóerősek voltak. 1922-ben páncélozott Rába autót készítettek, aminek öt polgári változatát is legyártották. 1923-ban az osztrák-magyar autótúrán a Rába ezüstérmes lett. 1925-re már 500 Rába Grand járta az utakat. 1928-ban sikerült legyártani a Rába AF autóbuszokat és teherkocsikat is. 

A Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., vagyis későbbi nevén a Rába 1896-ban alakult, de már az 1940-es évekre acélvázas teherszállító autókat dobott a piacra. 1951-re már 2 000 példányt gyártottak le ezekből a járgányokból.

A világhódító Ikarus

Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1949-től állami megrendelésre kívánta a II. Világháború után megsemmisült magyar forgalomban lévő autóbuszokat pótolni. Az Ikarus 200-as családja szinte minden kontinensre kijutott.

Csepelen eközben új üzem épült, és egy vásárolt Steyr-licence alapján négy hengeres motorral rendelkező, 85 lóerős teherautókat gyártottak. Az Ikarus és a Csepel így teljesen lefedte a KGST teherautó és buszszükségletét, egészen a rendszerváltásig.

A külföldi autógyárak megjelenése

Az 1990-es években megérkeztek a nagy autógyártó cégek Magyarországra. Az első beruházó a General Motors volt, így jött létre 1992-ben a szentgotthárdi Opel-gyár. Azóta a külföldi autómárkák gyárai bővültek hazánkban.

Az új magyar autók gyártásával az 1980-as évek végétől kísérleteztek, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ez a fellángolás a 2000-es évek végéig tartott.

Forrás: https://www.youtube.com/watchv=8fzLGUwgVGU&feature=youtu.be

Érdekel a szolgáltatás!

Kérjük bővebb tájékoztatáshoz töltse ki az alábbi űrlapot!