Bejegyzés

Az elektromos autók valós hatása a klímaváltozásra

Az elektromos autók kétségkívül előnyösnek tűnnek a klímaváltozás szempontjából, legalábbis első ránézésre. Azonban van egy módszer arra, hogy megállapítsuk mennyire is környezetkímélő valójában.

 

Először is tisztázzuk, hogy miért van ennyi vita ebben a témában. Számos vélemény arról, hogy az elektromos autók rosszabb vagy jobb hatással vannak a klímaváltozásra, mint a fosszilis üzemű autók, a nem pontos összehasonlításokból ered. A különböző modellek, méretüktől, teljesítményüktől függően, különböző környezeti hatásokkal rendelkeznek. Valamint hajlamosak vagyunk egyedül a közvetlen károsanyag kibocsátási értékeket figyelembe venni, és sokszor nem számolunk az egyéb tényezőkkel, mint a gyártás során használt technológia, vagy a használat alatt igényelt energia, és annak forrása, illetve az élettartam utáni hasznosítás.

 

Tehát a fentiek szerint számos paramétert figyelembe kell vennünk, ha valóban reális választ szeretnénk adni a kérdésre. A legjobb módszer erre az életciklus analízis, amely a teljes életút során keletkező CO2 kibocsátást megvizsgálja. Az analízis az alábbi 3 fő területet veszi figyelembe:

 

⦁ A gyártás során felhasznált energia és természetes erőforrások, valamint káros anyagok kibocsátása.

⦁ A használat során felhasznált energia és természetes erőforrások, valamint káros anyagok kibocsátása.

⦁ Az elhasználódást követő hatások.


Az elektromos autók gyártásának háttere

 

Az elektromos autó egyik alkatrésze az úgynevezett Li-ion akkumulátor, melynek gyártása nagy mennyiségű CO2 kibocsátással jár. Az akkumulátorban található lítium cellák előállításához rengeteg energia, és fosszilis energiahordozó szükséges. A végső érték azonban a felhasznált energia forrásától is függ, ami országonként eltérő lehet.

 

Az elektromos autók hatása a használat alatt

 

A használat alatti környezeti hatás legfőképp attól függ, hogy a töltéshez használt energia fosszilis, vagy megújuló forrásból származik. Ez a szám így szintén országonként eltérő lehet attól függően, hogy az adott országban milyen a villamosenergia termelés aránya a CO2-t nem tartalmazó, illetve alacsony CO2 tartalmú forrásokat illetően. Az áramtermelés dekarbonizálására már minden országnak megvan a saját energia és klímaterve, így ennek az értéknek a folyamatos javulására számíthatunk

 

Mi történik az elektromos autókkal a használat után?

 

Ennél a pontnál a fő kérdés az akkumulátorok újrahasznosításának kibocsátási értéke. Az alkatrészek felhasználhatók új járművek gyártásához, ennek a jövőben jelentős előnyei lehetnek a kibocsátás csökkentésére.

 

Összességében nézve jelen pillanatban az elektromos autóknak nem sokkal kisebb a CO2 kibocsátása, mint a fosszilis üzeműeknek, azonban a személyautók eleve csupán elenyésző arányát adják a globális CO2 kibocsátásnak. Az elektromos autók szerepe tehát egészen más a klímaváltozás tekintetében. Ahogy ez a technológia terjed, úgy egyre jelentősebb befektetések jutnak az akkumulátor fejlesztés és gyártás területére. Ez költségcsökkenést eredményez, ami hosszú távon hatással van a villamosítási folyamatra az elektromos buszok, teherautók, de közvetve akár a hajók és repülőgépek irányába is, ami már jelentős változást hozhat a globális CO2 kibocsátás terén.

Ezeket érdemes tudnia az új üzemanyagról!

Januártól már az új, E10-es benzin érhető el a magyar kutakon is. Ez azt jelenti, hogy az ide vonatkozó – károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló – kormányrendelet alapján, az üzemanyagnak az eddigi 6,4% helyett már minimum 8,2%-ban kell bioüzemanyagot tartalmaznia.

Mi a gond az E10-es üzemanyaggal?

 

Az E10-es üzemanyag kompatibilitást elsősorban a 2000 előtt gyártott autók esetében kell ellenőrizni, de a hírek szerint bizonyos 2000 utáni gyártmányokban is komoly károkat tehet. Mivel minden az üzemanyagrendszer kialakításán múlik, az interneten található kalkulátorokkal nem kapunk biztos eredményt, hiszen azok csak a típust és a motort vizsgálják. Ha biztosra akar menni, az alvázszám alapján kérdezze le a márkakereskedőtől, hogy a konkrét autó kompatibilis-e az E10-es üzemanyaggal.

 

Sok múlik a kocsi használatának módján is. Azoknál az autóknál sem ajánlott az E10-es benzin használata, amelyeket nem rendszeresen, nem napi szinten használnak.

 

Hogyan károsítja az autókat az E10-es benzin?

 

Az új üzemanyag keverék magasabb etanol tartalommal rendelkezik, ami azért jelent gondot, mert az alkohol vízmegkötő hatása miatt az üzemanyag a kezelés (tárolás, átfejtés, szállítás) alatt, jelentős mennyiségű nedvességet köt meg. A magasabb víztartalmú benzin így károsítja azokat a részeket, amelyek nem rozsdamentes anyagból készültek, az alkohol pedig a gumi és a műanyag alkatrészek élettartamát befolyásolja.

 

Dugulást, csőrepedést, egyéb meghibásodásokat is okozhat az üzemanyagrendszerben, ugyanis az alkohol könnyebben oldja a tartályban, a szivattyúban, vagy a csőrendszerben, az évek során keletkezett lerakódásokat.

 

Az, hogy egy autónak lesz-e tényleges gondja az új üzemanyagtól, az számos tényezőtől függhet – mint a használat módja, vagy hogy mennyire volt rendszeresen karbantartva.

Mit tehet az, akinek az autója nem bírja az E10-et?

 

Akinek már biztosan nem ajánlott az E10-es benzint tankolniuk, vagy akik óvatosságból szeretnék elkerülni, nekik még mindig van lehetőségük az E5-ös verziót használni a magasabb oktánszámú benzinek formájában.

Az autóipar fejlődése és buktatói – a 70-es évek olajválságáig

Cikksorozatunk első részéből kiderült, hogyan történt a világ első tankolása, de hogyan folytatódik az autóipar fejlődésének és buktatóinak története?

 

Mielőtt 1886-ban, Karl Benz kifejlesztette az első gázmotorhajtású járművét, számos feltaláló kísérletezett már más technológiákkal – gőzhajtású, belső égésű, gázolajos, stb. – azonban a Benz Patent Motorwagen volt az első olyan modell, amelyet könnyű összeszerelhetősége miatt már gyártásba lehetett küldeni. Összesen 69 db-ot gyártottak belőle.

 

 

A fejlődés következő mérföldkövét Henry Ford tette le, a Ford T- modell, 1908-aslegyártásával, amit sokan az első autónak hisznek, tévesen. Valamiben valóban első, mégpedig a sorozatgyártásban. Ekkorra már a népesség többsége elfogadta ezt a forradalmi innovációt, megvolt a kereslet. Így a Ford T-modell annak köszönheti legendás hírnevét, hogy az első valós tömeggyártásban készült autó volt.

 

 

Hamarosan a General Motors is belépett a piacra, valamint megjelentek a japán autók. A fellendülésnek indult autóipar az 1900-as évekre már globális hatással volt a társadalom életére. Az autógyárak munkahelyeket teremtettek, az automobil mozgásszabadságot biztosított az embereknek, és lassan a kultúra részévé vált, új fogyasztói igényeket generálva.

 

Az eddigi elsődleges energiaforrásokat, mint a földgáz és a szén, lassan megelőzte a kőolaj.

 

 

Az autóipar fejlődésének legnagyobb törése a 70-es évek olajválsága volt.

 

A válság első hulláma

1973-ban, az OAPEC (Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete), a jomkippuri háború hatására felfüggesztette az olajexportot azon országokban, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokkal együtt a nyugat-európai szövetségeseit, és Japánt is érintette. A kőolaj ára a négyszeresére emelkedett.

 

Második hullám

A második olajválság 1979-ben következett be. Az arab országok rájöttek, hogy a piaci igények messze meghaladják a kínálatot, és radikális áremelések kezdődtek meg.

 

Az olajválság következményei

 

Az olajárak emelkedése általános világpiaci áremelkedéssel is járt. A kapitalista, nyugati országok képesek voltak az olajválság hatásait nagyobb gazdasági katasztrófa nélkül túlélni, azonban ugyanez nem mondható el a Szovjetunióról és a többi szocialista országról.

A helyzet Magyarországot is meggyengítette. Az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták megengedni, ezért hiteleket vettek fel, hogy tartani tudják az életszínvonalat. Ezek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését. Az olajárak emelkedésének mértékét a rendszerváltás idején már nem lehetett állami szinten finanszírozni, ez vezetett a taxis blokádhoz is.

 

A olajválság az autóiparon belül is nagy változásokat eredményezett. Nemcsak az olajárak emelkedése, de az ezzel párhuzamosan megjelenő környezetvédelmi szabályozások is hatással voltak az autóiparra. Ez meghatározta az új autók gyártásának, és tervezésének folyamatát. A cél az üzemanyag fogyasztás mérséklése volt, amit az üzemanyag adagolásának optimalizálásával, vagy a gépjárművek súlyának csökkentésével kívántak megoldani. Az újabb autókat más anyagok felhasználásával, kevesebb díszítéssel tervezték. A 70-es éveket így a kisebb, gazdaságosabb, egyszerűbb autók jellemezték.

 

Így formálta az olajválság az autóipart, és ahogyan akkor, úgy napjainkban is szorosan összefügg ez a két terület. Az autóipar folyamatos fejlesztésekkel reagál az üzemanyag előállításával kapcsolatos globális változásokra, és ugyanígy az üzemanyaggal közvetlen, vagy közvetve foglalkozó embereknek is reagálni kell az autóipar technológiai fejlődéséből adódó, átalakult kereslet kiszolgálására.

Egy céltudatos nő, és a világ első tankolása – azaz Bertha Benz története

Bertha Benz egy német autóipari úttörő volt. Karl Benz üzlettársa és felesége. Gazdag családból származott, és habár ő maga soha nem tanulhatott – az akkori társadalmi normák miatt – mindig is érdekelték a tudományok. Két évvel a Karl Benzzel kötött házassága előtt, a hozománya egy részét arra használta fel, hogy befektetett leendő férje cégébe. Miután összeházasodtak Bertha elvesztette a jogát, hogy befektetőként tevékenykedjen, de Karl Benz továbbra is fel tudta használni Bertha hozományát, mint anyagi támogatást.

 

A ló nélküli kocsi

 

1885 – egy forradalmi találmány születése

Karl Benz 1885 decemberében befejezte a munkát az első ló nélküli kocsin. Az automobil ötlete a kerékpár alapjaira épült. Küllős kerekekből, kurblihoz hasonló kormányból, és egy négyütemű motorból állt. A gyújtást egy gyújtótekercs adta, a hűtésért pedig egy párologtató volt felelős. Az úgynevezett Benz Patent-Motorwagen – azaz Benz autó – az első gépi erővel hajtott, benzinnel működő kocsi volt.

 

1886 – a Benz Patent-Motorwagen bemutatása a nagyközönségnek

1886-ban mutatták be a Benz Patent-Motorwagent, azonban ahhoz, hogy az emberek el is fogadják, és az eladások is felpörögjenek, még kellett egy lökés…

 

1888 – a figyelem megszerzése

1888. augusztus 5-én, a 39 éves Bertha Benz Mannheimből Pforzheimbe (106 km) vezetett – a két fiával, Richárddal és Eugennel – férje tudtán kívül, és anélkül, hogy engedélyt kért volna a hatóságoktól. Habár a látszólagos cél az volt, hogy meglátogassa az édesanyját, valójában más motivációi voltak. Be akarta bizonyítani a férjének, hogy a forradalmi találmánya, amibe mindketten hatalmas összegeket fektettek, igenis pénzügyi sikereket is hozhat nekik, ha egyszer széles körben meg tudják ismertetni, és elfogadtatni az emberekkel. Önbizalmat akart adni Karlnak, hogy a találmányának van jövője. Így ő lett az első ember, aki egy hosszabb távot tett meg automobillal. Az út oda-vissza 194 km volt.

 

Bertha gondolata beigazolódott, az utazás nagy nyilvánosságot szerzett a találmánynak.

 

Így lett a Wiesloch-i gyógyszertár, az első töltőállomás a világon

Bertha Benz a 106 km hosszú útnak, üzemanyagtank nélkül, mindössze 4,5 liter üzemanyaggal a karburátorban vágott neki. Ahhoz, hogy teljesíteni tudja a távot, útközben ligroint kellett találnia, ami akkoriban csak gyógyszertárakban volt elérhető. A ligroin – ami egy tisztító folyadék, petróleum oldószer – a kocsi működéséhez elengedhetetlen volt. Így megállt Wieslochban a gyógyszertárnál, hogy vásároljonaz üzemanyagból. Így történt meg a világ első tankolása. A gyógyszertár pedig a mai napig működik.

Bertha szerepe az automobil történetében

Bertha az első terep tesztelőként járult hozzá a Benz Motorwagen tervezéséhez, ezzel egyben népszerűséget szerezve a modellnek világszerte, és elindítva az első eladásokat. Útja során több műszaki hiba is adódott: eltömődött az üzemanyagvezeték, javítani kellett egy láncot, valamint elkopott a fából készült fék, melyet egy suszter segítségével, bőrrel javított, ezzel a világ első fékbetétjét elkészítve. A hibák számos kulcsfontosságú fejlesztési területre rámutattak, amiket Karl később tovább is fejlesztett. Ez pedig meghatározó volt az automobil technológia fejlődésében globálisan is. Bebizonyította, hogy a növekvő autóipar számára, mennyire meghatározóak a terep tesztek.

 

Tisztelgés Bertha előtt

Bertha Benz útjának emlékét nemcsak a Wieslochban, a gyógyszertár előtt állított szobor őrzi, hanem a – 2008-ban hivatalosan is az ipari örökség részeként elfogadott – Bertha Benz emlékút is. Az emlékút Mannheimből, Heidelbergen és Wieslochon keresztül, Pforzheimig és vissza tart.

Sok évnek kellett eltelnie, mire a népesség többsége elfogadta ezt a forradalmi  innovációt. Azonban a 20. századra az automobil az ipari fejlődés egyik legfontosabb részévé vált. Ma már senki nem tagadja, hogy mekkora lépés volt ez a modern élet felé, amit a Benz család tett lehetővé. Mégpedig nem más, mint Bertha volt az, aki a megrendíthetetlen hitével, és bátorságával nagymértékben hozzájárult ehhez a sikertörténethez. A Benz család életéről 2011-ben filmet is forgattak Carl&Bertha címmel.

 

Cikksorozatunk első részéből kiderült, hogyan történt a világ első tankolása, ha érdekli hogyan folytatódik az autóipar fejlődésének és buktatóinak története, olvassa el a cikksorozat következő részét is!

Az AdBlue terjedése a személyautók körében

Az európai kibocsátási normák korábbi szintjei alapján a mezőgazdaság, a szállítmányozás, és egyéb hasonló területen tevékenykedő haszongépjárművek tulajdonosai már 2006 óta bőven megszokhatták az AdBlue jelenlétét, amit a károsanyag kibocsátás semlegesítésére tettek kötelező adalékanyaggá. Azonban lassan a személygépjárművek tulajdonosai is egyre jobban rákényszerülnek a használatára.

 

Mi volt jellemző eddig az AdBlue felhasználásra?

Az eddigi keresletet inkább a nagyobb felhasználók, ipari szereplők tették ki, akik többnyire saját töltőállomással rendelkeznek, így a közforgalmi kutakon szinte senki nem kereste az AdBlue-t.

 

Hogyan, és miért változik meg az eddigi AdBlue kereslet?

Az a dízeltechnika, ami a fuvarozásból terjedt át a személyautók piacára, rendkívül nagy népszerűségnek örvend, hiszen ezeknél a motoroknál a nagy teljesítmény alacsony fogyasztással párosul, ami egy nyerő kombináció. Az egyetlen hátránya az a melléktermék, amit a levegőbe juttat. 

Ezek a közepes és nagy teljesítményű dízelmotorok, és néhány benzinmotor az EURO 6 környezetvédelmi szabályozás előírásait  már nem teljesítik, még a gyárak által bevezetett károsanyag kibocsátás csökkentésére eddig használt technológiákkal, megoldásokkal sem. A legfrissebb szabályozás alapján egy dízelautó NOx kibocsátása legfeljebb 0,08 g/km lehet. Erre jelenleg az egyetlen megoldás az AdBlue, ezért számos új modell már eleve külön AdBlue tartállyal és betöltőnyílással jön ki az gyárból. A beépített AdBlue tartállyal rendelkező autók esetében az adalékanyag használatát nem lehet kikerülni, hiszen anélkül az autó blokkolja az indulást.

 

Mindezek hatására a közforgalmi kutakon a jövőben egy folyamatos növekedés figyelhető meg az AdBlue adalékanyagok keresletének tekintetében.

 

Az AdBlue beszerzéséről bővebben ebben a cikkünkben olvashat!