A benzinkutak múltja, jelene és jövője
A töltőállomások az olajipar pénzcsapjaként a 20. század győztesei voltak. Az évszázados történet folytatását azonban egyre bizonytalanabbá teszi az elektromos autók hihetetlen ütemű terjedése. Eltűnnek vagy csak átalakulnak a ma ismert benzinkutak? Utánajártunk!
A fekete-fehér múlt
Bertha Benz nem is sejtette, hogy amikor a világ egyik első autós útja során belépett a wieslochi nagypatikába benzinért, történelmet írt.
Ám a tankolás fejlődésében az igazán nagy áttörést John Tokheimnek köszönhetjük, aki áruházi munkatársként ráérzett az üzemanyag-tárolás veszélyeire. Tervezett egy egy külső tartályt, amiből egy módosított vízpumpa szívta elő az üzemanyagot. 1910-ben a tartályt már a föld alá helyezték. Valódi kútoszlopról Tokheim óta beszélhetünk, mégis kellett bő tíz év, mire ezek igazán elterjedtek.
A húszas években megjelentek a mérőórás oszlopok, a kompjúterizált verzióra azonban 1934-ig várni kellett.
A háború után a növekvő igény mellett állandósult a benzinkutak felépítése. Kezdetben a kiélezett verseny és terjeszkedés kényszere miatt egyszerű bádogviskókat toldottak a kutakhoz, a verseny csitulásával azonban több pénz jutott a díszítésre, az éppen kibontakozó mimetikus építészet – amely a helyi kultúrából merített és helyi alapanyagokkal dolgozott – formába öntésére. Ekkor jelentek meg Amerikában a különféle állat, gyümölcs, teáskancsó stb. formát öltő benzinkutak.
Idővel a magas kútoszlopok helyét átvették az alacsony típusúak, hogy a vásárlók az autóból is jól lássák az oszlop mérőóráját. További érdekesség, hogy az oktánszámokat csak ‘72 után kellett feltüntetni a kutakon.
A realisztikus jelen
Nehéz helyzetben vannak a benzinkutak, legalábbis hazánkban biztosan. Az üzemanyag árára felső korlátot szabtak ki, amely miatt az elmúlt hónapokban rengeteg kisbenzinkút lehetetlenült el – a nagyok persze a szélsőséges körülmények ellenére is talpon tudtak maradni.
Valószínűleg május 15-én megszüntetik az ármaximumot, azonban ez még nem azt jelenti, hogy a benzinkutak helyzete bombabiztossá válik és a problémáik egy csapásra megoldódnak. A villanyautók fokozott terjedésével a hagyományos töltőállomások fennmaradása egyre bizonytalanabb, az innovációkkal folyamatosan tartani kell a lépést.
A vásárlói szokások és igények változnak, amit a szolgáltatásoknak is le kell követni ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen.
Jelenleg az igényekhez úgy lehet a leginkább igazodni, ha az üzemanyag értékesítése leválik a kúton belül és automatizálódik. Ehhez tökéletes segítséget tud nyújtani az App&Tank, ami lényegében minimális költséggel üzembe helyezhető.
Az App&Tank-nak köszönhetően új ügyfelek érkeznek, így a shop rész is új vásárlókhoz jut. Ráadásul a kút ebben az esetben nem igényel drága kasszát sem, így annak egyéb járulékos költségei is megspórolhatók. A többit (készlet, ügyfél, beszállító és jövedéki adó nyilvántartás, számlázás stb.) pedig mind tartalmazza az App&Tank, így lényegében teljesen megszüntethetők a jelenleg költséges rendszerek, hiszen a működéshez mindössze egy kútoszlopra van szükség. Ez jelentheti az átmenetet a jelen és a jövő benzinkútjai között.
A futurisztikus jövő
2030-ban a fejlett országokban a végső készletkisöprések már lezárultak, eladták az utolsó benzines autókat is. Maradt néhány ezer darab a gyárak telepein, ezeket teherhajókra rakták, elvitték Ázsiába és Afrikába.
2060-ban az autók átlagéletkorát a KSH már jóideje nem közli, de azért még találni benzineseket az utakon. Budapest levegője tiszta, elbírja azt a néhány füstös ócskavasat.
Benzint még sok helyen mérnek, de számuk egyre csak csökken. Hamarosan tervezni kell értük az utat, mint anno az elektromos autókkal.
A megmaradt töltőállomások komplexumokká váltak. Az olcsón telepíthető töltőoszlopok miatt megszűnt a kutak jelentősége. Ezt a magukba olvasztott szolgáltatásokkal (bolt, fodrászat, kávézó) próbálják ellensúlyozni. Azok a vállalkozások maradtak talpon, akik folyamatosan alkalmazkodtak a változásokhoz és a fejlődésben nem álltak meg.
A régi töltőállomások többsége elhagyatottan várja a pusztulást, másokat már le is dózeroltak, a szerencsésebbeket pedig elhivatott építészek próbálják műemlékvédelem alá helyezni…
Forrás: