Mi állhat a bűvös 480 hátterében?
Tökéletes gazdasági nonszensz – csak ennyit lehet mondani a közel egy éve 480 forinton rögzített üzemanyagárról. A szabályozás immár sok kisbenzinkutat a csőd szélére sodort, sőt egyesek már le is húzták a rolót. Mások a támogatások elnyerése miatt a kényszernyitvatartás mellett döntöttek, míg van egy réteg, aki így vagy úgy, de kitart.
De miért is kell elviselni ezt az intézkedést? Milyen okok és érdekek állhatnak a háttérben? Gépész Lászlóval, a Független Benzinkutak Szövetségének alelnökével erről beszélgettünk.
Kezd gyanússá válni a történet!
A közgazdászok szerint nem kérdéses, hogy az ársapka egy piacellenes beavatkozás, amit vészhelyzetben rövid ideig el tud viselni a piac, viszont annál tovább nem. Akárhonnan nézzük, az egy év sehogy sem nevezhető rövid időnek.
„Ezt a helyzetet fenntartani és állandóan meghosszabbítani olyan érdekellentéteket és olyan borzalmas hatásokat vált ki, ami már kezdi gyanússá tenni az egészet” – mondta Gépész.
A Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke két esélyes okot sejt a háttérben.
Elvakult politikai akarat?
Márpedig a 480 fix, még akkor is, ha a világpiac összedől – ez a típusú elvakult ragaszkodás, semmivel sem törődő politikai akarat az egyik indíték, ami a háttérben sejthető. Gépész László szerint talán ez lehet az egyik oka annak, hogy a 95-ös benzin és az alap dízel árát immár lassan egy éve nem nagyon kellett változtatni.
Valaki mindig jól jár!
Ha ettől árnyaltabb indokot keresünk, akkor onnan kell indulnunk, ahonnan a nyomozók büntetőügyek során szoktak: ki jár ezzel jól?
„Lehet azon gondolkodni, hogy a Molnak érdekében áll ez a piaci helyzet vagy sem” – vetette fel Gépész. Az nem vitás, hogy a Molnak speciális státusza van, ugyanis átfogja a teljes palettát, a nyersanyag beszerzésétől kezdve, a kiskereskedelmi értékesítésig. Ha ügyesen könyvelnek, még akár nyereséges is lehet számukra a 480. Ráadásul, amit megkapnak cserébe, az egy hatalmas szelet a piacból.
Az is rengeteg kérdést vet fel, hogy vajon mi az oka annak, hogy a külföldi nagykereskedelmet folytató cégek közül többen gyakorlatilag eltűntek a magyar piacról – mondhatnánk példaként a Mabanaftot vagy az Unipetrolt. Mindeközben a Shell és az OMV fenntartja a működését. A Shellnek nem kell talán elszámolnia a részvényesek felé, hogy miért dobálja ki a százmilliókat az ablakon? Az OMV eltűri, hogy az osztrák állampolgárok befizetéseiből donációban részesítsék a magyar 480-at?
„Nyilván a hosszú távú stratégiába beleférhet néhány száz millió dollár befektetés abból a célból, hogy a nagyok piaci szegmenst szerezzenek maguknak” – jegyezte meg az alelnök. Mert ugye mindennek a hatása az, hogy az ellehetetlenített kisbenzinkutak képtelenek kiszolgálni az igényeket – ráadásul a Mol erre még rátett egy lapáttal, mert durván korlátozza a kisebb kutak kiszolgálását.
Egyértelmű, hogy az embereknek valahol meg kell tankolni, és persze ez egyre inkább a nagy benzinkutakon történik meg, hiszen ott nincs akkora hiány az üzemanyagból. Hosszú távon mindezzel persze az emberek járnak a legrosszabbul, ugyanis kiiktatják a kisbenzinkutakat, illetve azok árkontroll hatását.
Amíg egy kisbenzinkút tudott 20 forinttal a Mol árszint alatt eladni, addig a nagyok sem emelhették kedvükre az áraikat. Ezt a kontrollt akarják megszüntetni? Át akarják venni a kisbenzinkutak által uralt piaci szegmenst? Sok a megválaszolatlan kérdés!
A háttérben meghúzódó okokról csak találgatni tudunk!
„Valószínűleg az említett szándékok keveredve képezik a valóságot” – mondta Gépész László.
Rengeteg érdek és ok húzódhat meg a háttérben, az igazságról csak sejtéseink lehetnek, de egy biztos: a kisbenzinkutaknak továbbra is meg kell küzdeniük a fennmaradásért.
Legújabb rendszerünket, az App&Tankot azért hoztuk létre, hogy ebben segítséget nyújtsunk. Fejlesztésünkkel ugyanis beruházásmentesen automatizálhatók a töltőállomások!
Tudjon meg többet innovációnkról! >>>