Mindent az üzemanyag tárolás szabályairól

Mivel erősen tűzveszélyes anyagról van szó, ezért az üzemanyag tárolásának rendkívül szigorú szabályai vannak. Az üzemanyagtartályok kiválasztásakor elsődleges, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni a gyúlékony anyagok tároláskor.  Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) korábban öt (A, B, C, D és E) tűzveszélyességi kategóriába sorolta az üzemanyagokat attól függően, hogy mennyire gyúlékonyak. A fokozottan tűz és robbanásveszélyestől (A) a veszélytelen, nem éghető és nem tűzveszélyes anyagokig (E) terjedt a skála.

A tűzveszélyességi osztályba sorolás nem szűnt meg teljesen, de az eddigi öt kategória helyett már csak három alkalmazandó.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendelet (54/2014. (XII. 5.) BM) három tűzveszélyességi kategóriája:  1. Robbanásveszélyes osztály,
2. Tűzveszélyes osztály, 3. Nem tűzveszélyes osztály.

Három tűzveszélyességi osztály

(1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik
a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,
b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20°C-kal csökkentett értéke,
c) az éghető gáz, gőz, köd,
d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és
e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Korábbi besorolás szerint „A”: Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes. Az az anyag, amelynek heves égése, robbanása indító gyújtásra bármely halmazállapotban bekövetkezhet.
Korábbi besorolás szerint „B”: Tűz- és robbanásveszélyes. Az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket alkot.

(2) Tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
b) a legalább 50°C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum,
c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55°C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20°C-kal kisebb,
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150°C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
f)az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és
g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Korábbi besorolás szerint „C”: Tűzveszélyes. Az a folyékony anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C.
Korábbi besorolás szerint „D”: Mérsékelten tűzveszélyes. Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 300 °C.

(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a nem éghető anyag,
b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Korábbi besorolás szerint „E”: Nem tűzveszélyes. Nem éghető anyag.

 

Üzemanyag tartály típusok

Az üzemanyag tárolására csak az előírásoknak megfelelő tartályokban történhet. Az üzemanyag ellátó berendezés kialakítását tekintve földalatti és föld feletti, funkciójából adódóan pedig üzemi és közforgalmú fajtákat különböztetünk meg.

A közforgalmú és üzemi töltőállomáson robbanásveszélyes osztályba tartozó üzemanyagok (a 95, 98 benzin, az E85 bioetanol, a repülőbenzin, és a JET A1) az alábbi feltételeknek megfelelően tárolhatók:

• Földalatti vagy földtakaróval borított, a vonatkozó előírásoknak megfelelő, acél vagy műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osztott, fekvőhengeres tartályban.

vagy

• Föld feletti konténerkútban, legfeljebb 10.000 liter mennyiségben.

A közforgalmú és üzemi töltőállomáson legfeljebb a tűzveszélyes osztályba tartozó üzemanyagok (gázolaj, a bunker gázolaj, a tüzelőolaj, valamint a könnyű és az extra könnyű fűtőolaj) az alábbi feltételeknek megfelelően tárolhatók:

• Földalatti vagy földtakaróval borított, a vonatkozó előírásokat kielégítő acél vagy műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osztott, fekvőhengeres tartályban.

vagy

• Föld feletti konténerkútban, legfeljebb 30000 liter mennyiségben.

További fontos üzemanyag tárolási szabályok

Az üzemanyag föld feletti tartályban is tárolható üzemi töltőállomáson, duplafalú tartályban, a konténer kutakra vonatkozó mennyiségben.

A föld felett elhelyezett üzemanyag tartályok mindkét oldalán, szembetűnő helyen el kell helyezni a tűzveszélyre, a nyílt láng és a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblát és piktogramot.

A föld feletti üzemanyag tartályokat az alapozásukhoz szilárdan le kell erősíteni és biztosítani kell megfelelővédelmüket a gépkocsi ütközés vagy egyéb külső sérülés ellen.

Az üzemanyag tartály kiválasztásakor valamint az alapozás tervezésénél és kivitelezésénél a vonatkozó környezetvédelmi előírások figyelembevételével kell eljárni.

AdBlue tartályok

A Multicore Kft. által forgalmazott AdBlue tartályok különböző kivitelben és méretben elérhetők, emellett a legspeciálisabb igényeknek is megfelelnek. Közforgalmi és üzemi benzinkutak számára egyaránt, önálló tartályként vagy kútoszlopok részeként elérhetők a fagyvédelemmel ellátott AdBlue tárolók.

A leginnovatívabb technikai felszereltséggel várjuk partnereinket a Multicore Kft.-nél, forduljon szakembereinkhez bizalommal!