A szédítő sebesség és a bámulatos teljesítményt nyújtó
autók nemcsak manapság, hanem már több mint egy évszázaddal ezelőtt is jelentős
hatást gyakoroltak az emberekre. A magyarok kezdetben különösen jártasak voltak
a járműgyártásban, furfangos ötleteikhez számos innováció köthető.
Kezdetek…
Magyarországon az első gázmotort Csonka János, az
1870-es évek második felében fejlesztette ki, egy külföldi gázmotor átalakítása
révén. A gépészmérnök és Bánki Donát később egy új motort készítettek. Ez egy
álló hengeres, izzócső gyújtású benzinmotor volt, aminek köszönhetően
szabadalmaztatták a porlasztót és az automatikus csőgyújtást.
Hazánkban az első autót 1895-ben helyezték forgalomba.
A Törley pezsgőgyár ekkor kezdett teherautókat használni az áruszállításhoz.
A külföldről bejövő járgányok inspiráltak néhány
lelkes magyart is, akik kísérletezésbe kezdtek. 1900-ban már, az eredetileg
órás szakmát tanult Szám Géza, autók szerelésével foglalkozott, pontosabban benzinmotoros
autókat rakott össze. Saját járműjével 1901-ben autóversenyt is nyert, azonban
a megrendelések hiánya miatt nem tudott sorozatgyártásba kezdeni.
A jogosítvány
és a szabályok bevezetése
Az 1900-as évekre egyre több cikk számolt be a
rendszeressé váló automobil-közlekedésről. Ennek hatására 1901-ben megjelentek
az első magyar KRESZ szabályok, a rendőrség és a Magyar Automobil Klub
együttműködése révén. Az előírások elsősorban Budapestre voltak érvényesek. Továbbá
kötelezték az autóvezetőket a vizsgázásra, így vált szükségessé a jogosítvány
Magyarországon.
A nagy áttörés:
az első magyar autó megszületése
1905-ben jelent meg Csonka János automobilja, ami már
teljes egészében magyar autónak számított. Sokan az első Csonka automobil
útjának kezdetét, vagyis 1905. május 31-ét tekintik a magyar autógyártás
kezdetének.
1906-ban Csonka motoros postakocsikat kezdett
gyártani, a győri vagongyárban. A Magyar Királyi Posta Európában az első volt,
amelyik gépesítette a levél és csomagszállítást.
A Rába
virágkora
1916-ban megjelent az új személyautó, a Rába Grand,
nyitott és csukott hatszemélyes karosszériával, amely háborús célra
ütegparancsnoki és sebesültszállítói karosszériát is kapott. IV. Károly magyar
királynak egy különleges Rába Grand személyautót is készítettek.
Később megépítették a Rába L teherautókat és buszokat,
amelyek már 40 lóerősek voltak. 1922-ben páncélozott Rába autót készítettek,
aminek öt polgári változatát is legyártották. 1923-ban az osztrák-magyar
autótúrán a Rába ezüstérmes lett. 1925-re már 500 Rába Grand járta az utakat.
1928-ban sikerült legyártani a Rába AF autóbuszokat és teherkocsikat is.
A Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., vagyis későbbi nevén
a Rába 1896-ban alakult, de már az 1940-es évekre acélvázas teherszállító
autókat dobott a piacra. 1951-re már 2 000 példányt gyártottak le ezekből a
járgányokból.
A világhódító
Ikarus
Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1949-től állami
megrendelésre kívánta a II. Világháború után megsemmisült magyar forgalomban
lévő autóbuszokat pótolni. Az Ikarus 200-as családja szinte minden kontinensre
kijutott.
Csepelen eközben új üzem épült, és egy vásárolt Steyr-licence
alapján négy hengeres motorral rendelkező, 85 lóerős teherautókat gyártottak.
Az Ikarus és a Csepel így teljesen lefedte a KGST teherautó és buszszükségletét,
egészen a rendszerváltásig.
A külföldi
autógyárak megjelenése
Az 1990-es években megérkeztek a nagy autógyártó cégek
Magyarországra. Az első beruházó a General Motors volt, így jött létre 1992-ben
a szentgotthárdi Opel-gyár. Azóta a külföldi autómárkák gyárai bővültek
hazánkban.
Az új magyar autók gyártásával az 1980-as évek végétől
kísérleteztek, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ez a fellángolás a 2000-es
évek végéig tartott.
Forrás: https://www.youtube.com/watchv=8fzLGUwgVGU&feature=youtu.be